Jóvátehetetlen kár érheti azokat, akik az általános kataszter elkészültekor kiállított új telekkönyvüket átvételi jegyzőkönyv nélkül veszik át – mondta júliusi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa. Dr. Ráduly István beszélt még egyebek mellett a prefektúra által megtámadott határozatokról, a tarlóégetésre vonatkozó törvény módosításairól és közölte: a következő hónap első csütörtökén Kézdivásárhelyen tart kihelyezett meghallgatást.
Az önkormányzatok munkáját dicséri az, hogy egyre több településen készül el az általános kataszter. Ez azt jelenti, hogy a község vagy város teljes területét a legmodernebb dróntechnikával újramérik, és ennek megfelelően új, az összes európai normának megfelelő telekkönyvet kapnak a tulajdonosok – magyarázta Ráduly István.
Ez igazán nagyszerű dolog, hisz a 21. században meg kell haladni azt a szintet, hogy az én udvarom „a nagy körtefáig tart”, vagy, hogy a kertem végét ez a kő, vagy amaz a karó jelöli. A gond azzal van, hogy több helyről érkezett panasz, hogy az emberek viszonylag későn, mindenféle elismervény, átvételi jegyzőkönyv nélkül kapták kézhez az új telekkönyvüket, és több esetben azzal szembesültek, hogy ezen 40-50, de akár 300-400 négyzetméterrel is kisebb a területük, mint azelőtt volt, és már fellebbezni sem tudnak, hisz kifutottak a határidőből.
- Arra biztatom tehát azokat, akiknek ezután állítják ki új telekkönyvüket, illetve kapják meg ennek kivonatát, hogy ragaszkodjanak hozzá, hogy ezt, az átadás-átvétel időpontját rögzítő, jegyzőkönyvvel kapják meg. Amennyiben úgy találják, hogy valami hiba történt, ne késlekedjenek felülvizsgálatot (reexaminare) kérni, mert a 15 napos határidő lejárta után elveszítik ezt a jogukat – hangsúlyozta a prefektus. Ennél is jobb, egyszerűbb és „békésebb” volna, ha a folyamat alatt, amikor a polgármesteri hivatalban kifüggesztik az elkészült általános kataszter tervezetét (a polgármesternek kötelessége ezt legalább egy megyei lapban megjelentetni és minden lehetséges eszközzel a lakosok tudomására hozni), ellenőrizzék, mert akkor 60 napos időszak áll rendelkezésre óvást benyújtani. Ebben az időszakban még viszonylag gyorsan és könnyen lehet javításokat, módosításokat eszközölni. A polgármesterek viszont arra panaszkodnak, hogy az emberek érdektelenek, kevesen zavartatják magukat, hogy elsétáljanak a hivatalba. Amíg ezeket meg nem oldják, illetve az ehhez kapcsolódó esetleges jogi eljárásokat be nem fejezik, el sem kezdik a telekkönyvek kiállítását, erre csak azt követően kerül sor, hogy minden óvást, panaszt tisztáztak. Mint említettem, felülvizsgálatot a telekkönyvi kivonat kézhezvétele után is lehet kérni (az átvételtől számtott 15 napos jogvesztő határidőig), de az egy peres eljárás, hosszú és bonyolult – részletezte a prefektus.
Ráduly István ismertette a prefektúra alaptevékenységének számító jogszerűségi ellenőrzés első félévi eredményeit.
Ami a helyi tanácsok, illetve a megyei tanács által elfogadott határozatokat illeti, a prefektus elmondta: a 110 megyei tanácshatározat közül egyben sem találtak törvénytelenséget. A helyi tanácsok az első fél évben 2170 határozatot fogadtak el, ezek közül 43 (1,98%) nem ment át a szűrőn, ebből 40-et módosítottak, hármat nem, ezeket a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon.
A megyei tanács elnökének 269 rendeletében nem találtak hibát, a polgármesterek 5052 rendelete közül 115 (2,27%) tartalmazott törvénytelen elemeket, azokat a település vezetők kijavították.
- Jó eredménynek tartom, hogy a 7601 közigazgatási aktából mindösszesen hárommal kerültünk a közigazgatási bíróságra (0,039% – nagyjából egy tanácshatározat minden 2500-ból). Fontos, hogy kollégáim először csak felhívták a figyelmet arra, hogy valamilyen törvénytelenség csúszott be egy határozatba, rendeletbe, és fontos az is, hogy a helyi tanácsok, polgármesterek eleget tettek e felhívásnak, és kijavították a hibákat – állapította meg Ráduly István.
Ami a mezőgazdaságot illeti, a prefektus felhívta a figyelmet arra, hogy a 2023-as támogatási évtől kezdve életbe lépett a GAEC-3 (a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó) szabvány, amelynek értelmében egész esztendőben tilos a szántóföldek, legelők és kaszálók égetése abból a célból, hogy így szabaduljanak az ottmaradt növényzettől. A katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) és a környezetvédelmi őrség akár 100 ezer lejre is megbírságolhatja azt a gazdát, aki felgyújtja a tarlót, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) pedig megvonhatja a teljes évi támogatást – jelezte Ráduly István.
- Tilos az avar, a száraz növényzet és a növényi maradványok, a termények betakarításából származó növényi maradványok égetése a szántóföldeken és az időszakos legelőkön is. Vonatkozik ez többek között a gabonafélék szalmájára, fehérjetakarmány vagy burgonya szárára, kukoricacsutkára, napraforgószárra, repcére, beleértve az időszakos legelők kaszálása, betakarítása után megmaradt növényzetet is – mondta a prefektus.
Hozzátette: arra sem lehet hivatkozni, hogy más gyújtotta fel a mezőt. Ha a gazda azt tapasztalja, hogy bár ő nem gyújtotta fel, de ég a tarló a tulajdonában lévő területen, azonnal jeleznie kell ezt a katasztrófavédelmi felügyelőségen (ISU) és jelentkeznie kell az APIA-nál is, ahová be kell nyújtania az ISU jegyzőkönyvének másolatát az esetről, vagy az esemény helye szerinti rendőrségen tett feljelentése másolatát.
Ráduly István folytatja minden hónapos kihelyezett meghallgatás-sorozatát. A következő hónap első csütörtökén, augusztus 3-án, 12 órakor, a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalban várja az érdeklődőket. Iratkozni a 0267 315 444-es számon lehet.
Az értekezlet második felében Benke Enikő, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség felügyelője számolt be az intézmény tevékenységéről és válaszolt az újságírók kérdésére.