Hosszú, forró nyár – az 1958-as amerikai klasszikus filmdrámát is választhatnánk az idei nyár mottójául – jelentette ki júliusi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa. Dr. Ráduly István értékelte, hogy végre korlátozott mértékben, de lehetőség nyílik szabályozni a barnamedve populációt, és hozzátette: augusztus első csütörtökén Kézdivásárhelyen tart kihelyezett meghallgatást.
A június 21-e és július 20-a közötti 30 napban 27 olyan nap volt, amikor a maximális hőmérséklet elérte vagy meghaladta Sepsiszentgyörgyön a 30 Celsius-fokot és ezek közül 16 olyan nap volt, amikor a hőmérő higanyszála 35 fok vagy annál magasabb értéket mutatott a megyeszékhelyen.
- Azok a kollégák, akik régebb itt dolgoznak a prefektúrán azt mondják, hogy amióta bevezették a most érvényes kódrendszert, soha nem fordult elő, hogy Háromszéken vörös színű kánikulariadó lett volna, most viszont erre is sor került, július 17-én a legmagasabb szintű hőségriadó volt érvényben – elevenítette fel a prefektus.
Hozzátette, hogy a megyének kijutott a globális felmelegedés másik jellemzőjéből is, a lokális, gyakran dörgéssel, villámlással, helyenként jégesővel járó felhőszakadásból. Eddig összesen 5 településről, Kézdivásárhelyről, Csernátonból, Szentkatolnáról, Dálnokról és Sepsiköröspatakról jelezték, hogy a viharok jelentős kárt okoztak a gazdáknak.
További következménye a szélsőséges időjárásnak, hogy több patak teljesen kiszáradt. Amint a Megyei Vízgazdálkodási Vállalat (SGA) jelentéséből kiderül, nyolc patak, a Martonfalva (Szentkatolna), a Zabola, az Érpataka (Zabolától északra), az Ozsdola, a Szacsva, a Kisbölön, a Nagybölön és a Debren pataka teljesen vagy egyes szakaszokon kiszáradt.
Az 1996/107-es vízügyi törvény értelmében a Torja, a Kászon, a Csernáton és a Borvíz (Zabolától délre) patakokon július 15-étől 4-es szintű korlátozást vezettek be, azaz nem lehet vizet felfogni a patakból öntözés céljából (33 felhasználó érintett).
A Köröspatak, az Ajta és a Bölön patakán pedig 2/3-as korlátozás van érvényben, ez a haltenyészeteket (4 felhasználó) érinti.
A szakemberek véleménye szerint a jelenséget az okozza, hogy télen mind kevesebb hó van, a nyári hónapokban pedig évről évre kimutathatóan nő az átlaghőmérséklet és csökken a csapadékmennyiség. A SGA saját mérései szerint (Baróton, Mikóújfaluban és Oroszfaluban, minden nap kétszer, reggel 6-kor és este 6-kor rögzítik a hőmérsékletet) különösen az átlaghőmérséklet növekedése aggasztó: június és július hónapra, 2021 és 2024 között csaknem három fokot emelkedett (2021 – 18,7 Celsius-fok, 2022 – 18,85 Celsius-fok, 2023 – 19,05 Celsius-fok, 2024 – 21,4 Celsius-fok). Ennek következtében, például az Olt folyó sokéves, másodpercenként 11,65 köbméteres júliusi átlaghozama Mikóújfalunál idén a negyedére, 2,89 köbméter/szekundumra csökkent, míg a Kászon patakának vízhozama Kézdivásárhelynél a másodpercenként 2,56 köbméterről a sokéves átlag 14%-ra, 0,35 köbméterre apadt másodpercenként.
Bár az ivóvízkészlet egyelőre kielégítő (Barót és Kovászna környékének kivételével mélyebb, fúrt kutakból biztosítják a lakosság ivóvíz ellátását) a prefektus arra kéri a lakosságot, hogy spóroljon a vízzel.
- Ha észszerű keretek között tartjuk a vízfogyasztást, akkor a szokatlanul nagy meleg ellenére is elkerülhető, hogy vízkorlátozásokat kelljen bevezetni, amint azt már az ország 14 megyéjében megtették – mondta Ráduly István
A prefektus beszélt arról is, hogy Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság (CJSU) még a nyár elején elfogadta 4-es számú határozatot és ennek mellékleteit (lásd https://cv.prefectura.mai.gov.ro/despre-noi/situatii-de-urgenta/), amely részletes ajánlásokat fogalmaz meg arról, hogy mit tegyen a lakosság, ha nagyon meleg van, illetve pontosan leírja azokat a tűzvédelmi szabályokat, amelyeket be kell tartani kánikula idején (a dokumentumokat csatolva küldjük).
Ráduly István üdvözölte, hogy az államfő kihirdette azt az RMDSZ által kidolgozott jogszabályt, amely által ismét fel lehet lépni a barnamedvék elszaporodása ellen.
- Számtalanszor elmondtuk, hogy szabályozni kell a tápláléklánc csúcsán álló, természetes ellenség nélküli barnamedvék populációját. Rengetegszer hangsúlyoztuk, hogy amíg a legvisszafogottabb becslések szerint is több mint háromszor annyi medve él Kovászna megye területén, mint amennyit a rendelkezésre álló élettér normális körülmények között eltarthat (legtöbb 600 egyed helyett több mint 2000), addig szó sem lehet arról, hogy a medvét azért kellene védeni, mert a kihalás veszélye fenyegetné. Az is nagy előrelépés, hogy az illetékesek belátták: az emberek és állatok életére törő medvék befogása és elköltöztetése költséges, hosszadalmas és hatástalan dolog – mondta a prefektus. Szerinte, esetleges újabb tragédiákat megelőzendő, a jogszabályt mielőtt alkalmazni kell – utalva arra, hogy a törvény elfogadását azt mozdította ki a holtpontról, hogy nemrég a Bucsecs hegységben – a turisták körében népszerű útvonalon – egy medve széttépett egy fiatal lányt.
Ráduly István bejelentette, hogy augusztus 1-jén audienciát tart a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalban. Jelentkezni a 0267-315444-es telefonszámon lehet.
A sajtótájékoztató második részében Kiss Imre főtanfelügyelő és dr. Pető Mária, a Kovászna megyei Tehetséggondozó Központ vezetője mutatta be az elitképzés körülményeit és eredményeit, és válaszoltak a sajtó kérdéseire.